Romániában a privatizáció újabb lépéseként Állami Vagyonalapot hoztak létre az állami vállalatok magánkézre adásának lebonyolítására. /MTI/
1993. december 28.
Felháborodást váltott ki Kovászna megyében, hogy a most megalakult állami vagyonalap vállalatok fölé rendelt megbízottait szinte kizárólag román nemzetiségű, a régi rendszerben kompromittált emberekkel akarja betölteni. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere is tiltakozott. Ennek hatására több kinevezés függőben maradt. /B. Kovács András: Függőben maradt döntések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
1994. január 6.
Az RMDSZ ügyvezető elnöksége ülésén arról volt szó, mit lehetne tenni az állami vagyon privatizációs folyamatában az etnikai diszkrimináció ellen. Kovászna megyében például a szakbizottságok 62 vezetője közül mindössze 2 magyar, annak ellenére, hogy a megye lakosságának 72 százaléka magyar. Szükség van arra, hogy az állami vagyonalap megbízottai sorában arányosan ott legyenek a magyar gazdasági szakértők is. /Az RMDSZ a privatizációs esélyért. = Magyar Hírlap, jan. 6./
1994. január 14.
Háromszék megyében sorra románokat neveznek ki az állami vagyonalap megbízottainak. Olyanokat, akiket a népharag elűzött 1989 végén, azokat most mind visszahozzák és vezető állásba helyezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
1994. január 21.
Az RMDSZ Kovászna megyei ügyvezető elnöksége állásfoglalásában tiltakozott az ellen, hogy a megyében ún. belső névsorok alapján jelölték ki az Állami Vagyonalap megbízottait, nem vették figyelembe a megye nemzetiségi összetételét. Javasolják, hogy vonják vissza az eddigi megbízásokat és hirdessenek nyílt versenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
1994. február 1.
Háromszéken erősödik a magyarellenes kampány, az Állami Vagyonügynökség képviselőinek túlnyomórészt románokat neveznek ki, a nem választott tisztségeknél tovább tart az etnikai tisztogatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1994. február 3.
Febr. 3-án a képviselőházban Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő nyilatkozatot olvasott fel az Állami Vagyonalap Kovászna megyében folytatott politikájáról: mellőzik a helyi autonómia elvét és a kinevezéseknél a magyar nemzetiségűeket. Felszólította a képviselőházat, foglaljon állást abban, hogy biztosítsák a megyében az esélyegyenlőséget. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1994. március 8.
Márc. 10-én ügyfélszolgálati irodát nyit az Állami Vagyonügynökség az RMDSZ kezdeményezésére, jelentette be Szabó Tamás tárcanélküli miniszter. Romániából eddig 27 ezer kárpótlási igény érkezett, eddig 24200 határozatot hoztak, 6,3 milliárd forint értékben. /Népszabadság, márc. 8./
1994. március 11.
Márc. 11-én Csíkszeredán megnyílt a Magyar Állami Vagyonügynökség /ÁVÜ/ ügyfélszolgálati irodája. A megnyitón jelen volt dr. Pongrácz Tibor címzetes államtitkár, az ÁVÜ elnöke, az RMDSZ több vezetője és Doru Vosloban, Hargita megye prefektusa is. /RMDSZ Tájékoztató, 245. sz., márc. 21./
1994. április 12.
Szederjesi Ferenc, a magyarországi Állami Vagyonügynökség nemrég megnyitott csíkszeredai ügyfélszolgálati iroda vezetője elmondta, hogy a 27 732 román állampolgár nyújtott be kárpótlási igényt, összesen 6,3 milliárd forint értékben, nekik szeretnének segíteni, információ nyújtásával. A kárpótoltak 18-20 %-a román nemzetiségű. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
1994. május 7.
Az RMDSZ Maros megyei választmánya máj. 7-én kelt nyilatkozatában tiltakozott az utóbbi időben megsokasodott magyarellenes megnyilvánulások, a felelőtlen uszítás ellen. A helyi román lap hetek óta kampányt folytat a magyarság ellen, nem kíméli a magyar nemzeti múltat, a magyar történelem legnagyobb alakjait útszéli hangnemben próbálja beszennyezni. A lapnak az üzletek kétnyelvű feliratai elleni írása nyomán ismeretlenek festékkel leöntötték a Dózsa György úti könyvesbolt kirakatát. Nem lehet véletlen az sem, hogy a prefektúra sorra hatálytalanítja az RMDSZ többségű tanácsok döntéseit a kétnyelvű helynévtáblák használatáról. Dicsőszentmártonban az RMDSZ egyik választmányi tagját ismeretlenek brutálisan megverték. Maros megyében a lakosság fele magyar, ennek ellenére az Állami Vagyonalap 265 képviselőjéből mindössze öten magyarok. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 10., Új Magyarország, máj. 10./
1996. február 23.
A bukaresti Ziua febr. 23-i száma szerint Iliescu elnök fontolgatja Vacaroiu miniszterelnök leváltását, hogy javítsa a kormány vezető pártjának esélyeit. A lap azt írta, hogy Iliescu a Társadalmi Demokrácia Pártjának vezetőségével és a kormány egyes tagjaival tanácskozott a kérdésről. Nicolae Vacaroiunak a lap szerint az Állami Tulajdonalap igazgatói tisztségét ígérték. /Vacaroiut menesztik? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
1997. március 6.
Márc. 7-én vállalatvezetők kérésére Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgatótanácsának tagja és Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő találkozott a kézdivásárhelyi székhelyű többségi állami vagyonnal rendelkező ipari intézmények és mezőgazdasági érdekeltségű állami intézmények vezetőivel. A találkozó célja és témája: tájékoztató a koalíciós kormány várható intézkedéseiről, amelyek a többségben állami tőkéjű ipari és mezőgazdasági intézményeket érinti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 11., 984. sz./
1997. április 12.
Victor Ciorbea miniszterelnök ápr. 12-én bejelentette, hogy a kormány fennhatósága alá helyezik az állam tulajdonosi jogait gyakorló, Romániában a legnagyobb gazdasági hatalmat képviselő Állami Tulajdonalapot /FPS/. Az ellenzék bírálja ezt a döntést. - Felszámolnak tíz állami nagyvállalatot, ezek adják a költségvetési veszteség 7,5 százalékát. /MTI/
1997. április 21.
Emil Constantinescu államelnök kezdeményezésére és jelenlétében ápr. 21-én újabb találkozóra került sor a Cotroceni Palotában Victor Ciorbea kormányfővel és a kormánykoalíciós pártok vezetőivel. A találkozón jelen voltak Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke, Petre Roman, a DP elnöke, Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A több órás megbeszélésen a kormánykoalíciós pártok vezetői gazdasági-pénzügyi szakemberekkel ? köztük a Román Nemzeti Bank kormányzójával és az Állami Vagyonalap elnökével ? együtt, a pénzügyminiszter és az ipari és kereskedelmi miniszter jelenlétében a gazdasági reformmal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg, különös tekintettel az eladósodott nagyvállalatok helyzetére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 25., 1016. sz./
1997. június 2.
Jún. 2-án Kolozsváron, az RMDSZ székházában, Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta Orbán Viktort, a FIDESZ - Magyar Polgári Párt elnökét és Király Andrást, a FIDESZ külügyi titkárát. A megbeszélésen részt vett Székely István ügyvezető alelnök. A találkozóra azt követően került sor, hogy a FIDESZ - MPP küldöttség megbeszéléseket folytatott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kolozsvári szervezetének vezetőségével, Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektussal, valamint Radu Sarbuval, az Állami Vagyonalap igazgatójával. A vendégek tájékoztatták az RMDSZ ügyvezető elnökét a lefolytatott tárgyalásokról. Megállapítást nyert az a tény, hogy a látogatás jó alkalom volt a román ? magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségek felmérésére. Továbbá értékelték a két ország küszöbön álló euroatlanti integrációjának jelentőségét. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a FIDESZ - MPP elnökét az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, kiemelve az önkormányzati és a tanügyi törvény módosításának fontosságát, és a koalíció erre vonatkozó álláspontját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./ Jún. 2-án tartott sajtóértekezletén Radu Sarbu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Kolozs megyei szervezetének elnöke Magyarország jövendő miniszterelnökeként mutatta be Orbán Viktort. /Népszabadság, jún. 3./ Orbán Viktor beszámolt kolozsvári látogatása eredményeiről. A beszélgetés tárgya volt Románia és Magyarország általános politikai helyezte, szó esett a jövő évben esedékes magyarországi parlamenti választások esélyeiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5., 1042. sz./
1997. június 2.
Jún. 2-án az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában megbeszélésen vettek részt az RMDSZ képviselői, szenátorai és kormányzati tisztségviselői. Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a részvevőket Göncz Árpád magyar államfő marosvásárhelyi látogatásának kedvező visszhangjáról, a román ? ukrán alapszerződés neptuni aláírása felől, kitért azokra a teendőkre, amelyek abból adódnak, hogy életbelépett a Helyhatósági törvényt a kisebbségi nyelvhasználat javára módosító Sürgősségi Kormányrendelet. Bara Gyula, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára, szorgalmazta az intézmény vidéki apparátusában az RMDSZ-re jutó hivatali tisztségek betöltését. Örsi Imre, az Állami Vagyonalap alelnöke, a privatizációval kapcsolatos panaszok begyűjtését és rendeltetési helyükre juttatását igényelte. Kovács Adorján, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára, a mezőgazdasági reformot szolgáló törvények előkészítési folyamatáról, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár a dájai, szentléleki és a gelencei műemlékek restaurálására juttatott pénzalapok kiutalásáról számolt be. Tokay György kisebbségügyi miniszter egy nemzeti kisebbségi problémákkal is foglalkozó rotterdami értekezletről visszatérőben ismertette ott elhangzott előadását és a szerzett tapasztalatait. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési államtitkár egy Hágában, a helyhatóságok föderációjának égisze alatt megrendezett szemináriumon vett részt és a helyi érdekű bankhálózat holland mintára történő hazai megszervezésének lehetőségeiről szólt. Birtalan Ákos turisztikai miniszter a legutóbbi kormányülésen felmerült problémákat ismertette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./
1997. június 3.
Victor Ciorbea miniszterelnök a parlament két háza jún. 3-i együttes ülésén beszédében megvonta a kormány hat hónapos tevékenységének mérlegét. A kabinet eddig 600 törvényt és rendelkezést dolgozott ki, sikeresen hajtja végre programját, a nemzetközi szervek már "román modellről" beszélnek. Az év elején meglódult infláció visszaesett, a márciusi 30 % fölöttiről áprilisban 6,3, májusban 4,5 %-ra csökkent. A Nemzeti Bank valutatartaléka elérte az 1,7 milliárdot. Az Állami Vagyonalap hetente 53 vállalatot privatizált az elmúlt időszakban. Ezután Dan Mircea Popescu ellenzéki szenátor felolvasta a volt kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt 140 képviselője által aláírt terjedelmes szövegű bizalmatlansági indítványt. Az indítvány kalandorsággal vádolta a kormányt, szemére vetette az "életszínvonal drámai csökkenését". A bizalmatlansági indítványt jún. 6-án tárgyalja a parlament. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
1997. június 25.
Idén a magánszektor állítja elő a hazai össztermék 65.8 %-át. A hivatalos adatok szerint Romániában az év első négy hónapjában 700-nál több közepes és nagyvállalatot privatizáltak részben vagy egészben. A magánosításból befolyt összeget nem hozták nyilvánosságra. Az év végéig 1000 állami céget adhat el a román vagyonügynökség, amelynek 6500 privatizálás előtt álló állami cégben van többségi tulajdona. /Erősödik a magánszektor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
1997. július 2.
Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap elnöke hangsúlyozta, hogy a gyors privatizálás híve és beszámolt az eddigi magánosítási eredményekről. Elmondta, hogy az ÁVA új igazgatótanácsa február 12-e óta irányítja a privatizálást és azóta ugyanannyi állami céget - melyeknek több mint a fele nagyvállalat volt - privatizált, mint az előző hatalom 3 év alatt. "stratégiai lépésként az ÁVA néhány üzleti és információs központot létesített, ahol a romániai magánosítási lehetőségeket, privatizációs kínálatunkat érvényesítjük" - tájékoztatott Dimitriu. Az ÁVA elnöke szerint a külföldi befektetők részéről teljes a nyitás Románia felé. Végül Dimitriu elmondta, hogy a biztos felszámolás vár azokra a cégekre, amelyeket nem sikerül privatizálni 18 hónap alatt, mivel jövő év májusában életbe lép néhány, az Európai Unióval között egyezmény, melyek következtében lehetetlenné válik a romániai termékek szubvencionálása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1997. augusztus 8.
Helyenként utcai összecsapások követték aug. 8-án a reform második szakaszaként meghirdetett 17 veszteséges nagyvállalat felszámolásának bejelentését. Ploestiben a munkások köveket és palackokat dobálták a kivezényelt rendőrökre és megrohamozták a prefektúra épületét. A tiltakozásokat a tévé bemutatta. A Ploiesti melletti Valea Calugareasca foszforüzemében alkalmazottai vasúti blokádot hoztak létre, órákon át a sínekre ülve akadályozták a vasúti forgalmat, többek között a Moszkva-Szófia expressz utasai 8 órát várakozhattak. Este a rendőrség számolta fel a blokádot. Victor Ciorbea miniszterelnök aug. 8-án a tévé esti adásában magyarázta a döntés értelmét: a teljes társadalmi csőd elkerülése érdekében kell a veszteséges vállalatokat bezárni. A kormány fellép a törvénysértő akciók ellen. - Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap elnöke bejelentette, hogy még több száz vállalatot kell felszámolni. - Az ellenzéki politikusok hazugnak és hazaárulónak nevezték a kormány intézkedéseit. A szócsövüknek tekintett Dimineata lap aug. 9-i vezércikke követelte: "Le a hazaáruló és a hazát eladó kormánnyal" - A Román Nemzeti Egységpárt szintén hazaárulást emlegetett és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóbiztosát, Paul Thomsent tette meg Románia "valódi miniszterelnökének". A kormánykoalíció pártjai elkerülhetetlennek mondták ezt a lépést, hasonlóan nyilatkozott Markó Béla is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./
1997. augusztus 11.
Aug. 11-én a TERMOROM Rt. szakszervezetének meghívására Boros János Kolozs megyei RMDSZ-elnök többórás tanácskozáson vett részt, melyre a részvénytársaság menedzserén kívül meghívták valamennyi parlamenti párt elnökeit és parlamenti képviselőit, megpróbálva megnyerni ezek támogatását a cég bezárása ellen. Az éles vita jó alkalmat nyújtott az ellenzéki pártok populista, demagóg megnyilatkozásaira, amelyeket a részvevő szakszervezetiek is támogattak. Habár hivatalosak voltak, a tanácskozáson nem vettek részt a Prefektúra, valamint az Állami Vagyonalap képviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./
1997. augusztus 12.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a koalíciós pártokhoz ún. viselkedési kódex tervezetét küldte el. Takács Csaba az újságíró kérdésére válaszolva kifejtette, hogy feszesebb koalíciós együttműködési kódexre van szükség, hogy kiküszöböljék az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat. Köztudott például, hogy a parlamenti tanügyi bizottság parasztpárti elnöke támadta a legvehemensebben a tanügyi törvény módosítását, holott a módosítással a koalíciós egyeztetések során a parasztpárt egyetértett. De ismeretes az is, hogy parasztpárti államtitkár utasítására indították el a helységnévtáblák leszerelését. Rossz benyomást tesz a kormányzatra, hogy az Állami Vagyonalap örökké cáfolja saját kormányának álláspontját. Az RMDSZ-nek ezzel a kezdeményezésével egyetértenek a koalíciós pártok. - A másik kérdés: hogyan léphet fel kormánytényezőként az RMDSZ a kolozsvári magyar főkonzulátus elleni szélsőnacionalista támadásokkal szemben. Takács Csaba szerint különösen aggasztó a fasizmus irányába mutató folyamat, amikor az igazságszolgáltatás vagy annak intézményei tolerálják az etnikai indíttatású bűncselekményeket, anyagi támogatásban részesítik a bűncselekmények elkövetőit. Visszafogott volt a hivatalos román politikai körök állásfoglalása is. Takács Csaba levéllel fordult a főügyészhez és az igazságügyminiszterhez, hangsúlyozva, hogy a szélsőnacionalista megnyilvánulások tolerálását nem csupán politikai, hanem bűnügyi kérdésnek tekintjük. Elfogadhatatlan, hogy Marosvásárhelyen az RMDSZ parlamenti képviselőinek irodájára horogkeresztet mázolnak. Az RMDSZ hallatni fogja szavát a provokációkkal szemben, felveti azokat minden koalíciós tárgyaláson. Az RMDSZ egyes esetekben, például a csereháti ügyben igenis az Európa Tanács emberjogi bizottságához fog fordulni. Amennyiben a kétnyelvű feliratok kapcsán a parlament nem fogadja el a sürgősségi kormányrendeletet, az RMDSZ az alkotmánybírósághoz fog fordulni. /Miklós László: Leszűkült mozgástér? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
1997. augusztus 30.
Augusztus 30-án, szombaton Markó Béla szövetségi elnök, Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Orbán Árpád megyei tanácselnök, Kozsokár Gábor szenátor, Márton Árpád és Tamás Sándor képviselők, Gazda László alprefektus és Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgató Tanácsának tagja Kovászna megyei körúton vett részt. A Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán és Baróton megtartott polgári fórumokon a résztvevők beszámoltak a nagyszámban megjelent érdeklődőknek az RMDSZ elmúlt 9 hónapi kormányzási szerepéről és válaszoltak a lakosság kérdéseire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 1103. sz./
1998. január 17.
Minisztereink vallanak a kormányzásról sorozatban Birtalan Ákos turisztikai miniszterrel készített interjút olvashattuk. Az RMDSZ-es miniszter a legfontosabb feladatnak a Turisztikai Minisztérium átalakítását tartja. Elkezdődött a minisztérium decentralizációja, két új hivatal, az Ellenőrzési és Engedélyezési Hivatal, valamint a Promocionális Hivatal létesítésével. A szállodákban alkalmazott elszállásolási árak tavaly januári liberalizációjával kapcsolatban Birtalan elmondja, hogy a döntést ott fogadták pozitívan, ahol a vállalati vezetőségnek céljai, elképzelései voltak az illető turisztikai létesítménnyel kapcsolatban. "Abba a tradicionális képletbe, amit úgy hívnak, hogy a piac működése a kereslet és kínálat szerint, mi megpróbálunk bevinni még egy elemet: a minőséget" - ismertette terveit az RMDSZ-es miniszter. Birtalan hangsúlyozta, hogy magánosítás nélkül csak álom a minőség és az alacsonyabb ár, azonban a létesítmények magánosítása terén nagy a lemaradás. A tavaly érvényben volt jogszabályok nem járultak hozzá egy életképes privatizálási koncepció kialakításához, annak ellenére, hogy megpróbált partneri viszonyt kialakítani a turisztikai vagyon kezelőjével, az Állami Vagyonalappal. A miniszter kifejtette: el kell érni, hogy a piacon egyetlen versenyző, az állam helyett több jelenjék meg, ezek a versenyzők pedig rendelkezzenek elegendő tőkével. Azért késlekedik a privatizáció a turizmusban, mert nem sikerült tisztázni a valamikori magántulajdonú ingatlanok helyzetét. A minisztérium privatizációs elképzelései között szerepelt az, hogy a létesítmények magánosításakor ne legyen minimális ár, hanem a piac határozza meg, mennyiért értékesítik azt; a turisztikai szempontból stratégiai fontosságú cégek esetében előnyben részesüljenek azok a vásárlók, akik a turizmus területén már bizonyítottak. /Zsehránszky István: Beszélgetés Birtalan Ákos turisztikai miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan.16., folyt.:17-18./
1998. január 31.
Jan. 31-én tanácskozás tartottak Marosvásárhelyen az Ügyvezető Elnökség tagjai, valamint az RMDSZ prefektusai, alprefektusai, megyei tanácselnökei és alelnökei. A találkozón részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Napirenden szerepelt az Önkormányzati Főosztály Székely István ügyvezető alelnök által előterjesztett beszámolója a megyékkel való kapcsolattartásról. Ezt követően Borbély László, az újonnan kinevezett kormányzati ügyvezető alelnök bemutatta az új főosztály megszervezésével kapcsolatos elképzeléseket, különös tekintettel az információáramlás biztosítására. Birtalan József gazdasági alelnök a megyei kormányzati tisztségviselők kinevezésével kapcsolatban tartott tájékoztatót, majd Bara Gyula munkaügyi és népjóléti államtitkár a kormány bérpolitikájának aktuális vonatkozásairól adott tájékoztatást, végül pedig Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgatótanácsának tagja a privatizációs törvénnyel kapcsolatos elképzeléseket ismertette. Markó Béla és Takács Csaba a kormánykoalícióban kialakult helyzetről, a válság megoldásának kereséséről nyújtott tájékoztatót.A tájékoztatókat hasznos és pragmatikus beszélgetés követte. A jelenlévők pozitívan értékelték az új, kormányzati főosztály létesítését, sürgették a helyi pénzügyi törvény és a helyi önkormányzati vagyonról szóló törvénytervezet véglegesítését és elfogadását, igényelték a rendszeres kapcsolattartást a helyi tisztségviselők és az RMDSZ vezetése között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./
1998. február 2.
Egyes román politikusok, sajtótermékek az utóbbi időben ismételten politikai összefüggésben, egyfajta veszélyként tálalták a romániai magyar tőkebefektetéseket. Ezt cáfolta Sorin Dimitriu, a román Állami Vagyonalap /ÁVA/ elnöke jan. 30-i sajtóértekezletén. Elmondta, hogy Magyarország mintegy 30 millió dolláros romániai befektetésével nincs még az első húsz romániai külföldi privatizációs beruházó között sem - ezek sorában Dél-Korea vezet, a második-harmadik helyen Németország és Franciaország áll. A magyar beruházások főleg az élelmiszeriparba irányulnak, de Románia szívesen venné, ha a gépiparba is jutna belőlük. 1998-ban a román ÁVA több mint 2700 vállalatot kínál eladásra, amelyeknek tőkéje összesen 30 000 milliárd lejt (3,6 milliárd dollárt) tesz ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1998. február 21.
Febr. 21-én Victor Ciorbea kormányfő kinevezte az RMDSZ három új államtitkárát: Birtalan Józsefet a Távközlési Minisztériumba, Erős Viktort a Privatizációs Minisztériumba és Lányi Szabolcsot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. Birtalan József 1963. december 4-én született Székelyudvarhelyen. A Tamási Áron líceumban érettségizett szülővárosában, majd a kolozsvári Politechnika Mechanikai fakultásán gépészmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. 1993-1995 között Posztgraduális tanulmányokat folytatott a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem management szakán, és angol nyelvet tanult a budapesti British Councilon. 1988-1993 között mérnökként dolgozott a Bukaresti szerszámgépgyár kolozsvári fiókvállalatánál, egy évig a Kolozsvári Református Egyház kurátora, 1993-1997 között az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gazdasági igazgatója, majd 1997-től kinevezéséig az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Nős. Erős Viktor 1938. december 26-án született Nagyszebenben. Érettségi után a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági fakultásán közgazdászi diplomát szerzett 1971-ben. A marosvásárhelyi Prodcomplex vállalatnál a műanyag-részleg vezetőjeként és a terv- és fejlesztési osztály vezetőjeként dolgozott 1972-ig, majd a Marosvásárhelyi Területi Elektronikai Számítóközpont (jelenleg Infomures) főanalistájaként; számos elméleti és alkalmazott informatikai kutatás szerzője. 1990-től magánvállalkozást indított, amelyet később átadott a fiának. 1997 júliusától az Állami Vagyonalap szakértője. Dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár 1946. február 16-án született a Maros megyei Görgényszentimrén. Marosvásárhelyen érettségizett, majd a bukaresti Politechnikai Intézetben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1982-ben doktorált a szervetlen anyagok technológiájának témakörében. Kezdettől fogva főiskolai tanári munkát végzett, 29 éven át a fővárosi Politechnikai Intézet tanársegédje, előadótanára, majd 1994-től professzora. 1997-től oktatói munkája mellett a Vízgazdálkodási, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosaként részt vállalt az RMDSZ kormányzati munkájából is. Négy egyetemi tankönyv, számos tudományos munka szerzője, és jelentős kutatótevékenységet fejtett ki évek hosszú során át. Nős, egy lánya és egy nevelt lánya van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./
1998. március 7.
Emil Constantinescu elnök kétnapos /márc. 5-6/ látogatást tett Hollandiában, a kettős adóztatás elkerüléséről, a kereskedelmi csere ösztönzéséről és kormányközi együttműködésről írt alá megállapodást. Hazatérésekor tett nyilatkozatában az államfő kiemelte, hogy Hollandia megkétszerezi a román kis- és középvállalatok támogatására, illetve az európai integrációra való felkészítésre, a szakemberek képzésére szolgáló térítésmentes segélyt. A holland állam 13 millió holland forinttal támogatja Romániában a piacgazdasági áttérést segítő programokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9. / Constantinescu elmondta, hogy a Shell és a Romgaz társaságok jegyzőkönyvet írtak alá egy erdélyi gázlelőhely kutatásáról és a romániai gázvezetékek korszerűsítéséről, egy másik holland társasággal pedig a Romgaz arról jutott egyetértésre, hogy megkezdik a nyugat-romániai gázvezetékek alkalmassá tételét a nyugati rendszerrel való összekapcsolásra: ily módon szükséghelyzetben Románia 500 millió köbméter gázt importálhatna Hollandiából. Az Állami Tulajdonalap az ABN AMRO bankkal kötött megállapodást, amelynek értelmében holland szakértők támogatást nyújtanak a flotta privatizálásához, a csalások felderítéséhez , tájékoztatott az államfő. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
1998. szeptember 1.
Radu Vasile miniszterelnök a Rompress hírügynökségnek adott nyilatkozatában cáfolta parasztpárti kollégái, elsősorban elődje, Victor Ciorbea vádjait, miszerint Románia biztos gazdasági katasztrófa fele tart. Vasile ugyanakkor nagyfokú átszervezést ígért az Állami Vagyonalap keretében, és nagy reményeket fűzött a kormányátszervezéshez is. Megjegyezte: "nem azért harcoltunk hat évig, hogy most az egész hatalmat átengedjük a demokratáknak". /Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
